Sokan részt vettünk úgy 17 évvel ezelőtt azon a Hilton szállóban tartott vacsorán, ahol a 2000. év Bortermelőjét: Figula Mihályt ünnepeltük. A színpadon Mihály és Esterházy Péter, a két bozontos fehér üstökű művész között, Figula Rozi szervezte a protokollt. Edit, Jancsi és a diplomáját abban az évben megszerző Misi a közönség soraiban ült. Irigylésre méltó család!
A következő években súlyos csapások érték a családot. Rozi tragikus halála után öreg Mihály távozott hirtelen. Mi szomszédaik, barátaik, kollegáik elképzelni sem tudtuk, hogyan lehet kiheverni ezeket a veszteségeket. Attól tartottunk, hogy idősebb Figula Mihály öröksége, a kis birtok és a nagy borok menthetetlenül elvesznek.
Edit és a család azonban összezárt és kitartott. Csodálattal láttuk, ahogyan Misi hátára veszi a terhet és a birtok Edit hatalmas-részben Tolnai őseitől örökölt- szakmai tudásával, Jancsi művészi ösztöneivel tovább működik és idővel új lendületet kap. Közelről figyeltük Figuláék teljesítményét. Rendszeresen találkoztunk korábban öreg Mihállyal is, együtt jártunk a Pannon üléseire, borkóstolókra, jókat beszélgettünk és élveztük páratlan humorát. Edit laborjában mérettünk alkoholt és maradék cukrot, ami ugyanolyan jó alkalom volt jó beszélgetésekre. Jó néhány éve már annak is, hogy már az ifjú Misivel elhatároztuk, összes munkatársainkkal évente egyszer-egyszer kölcsönösen átjárunk egymáshoz, hogy megkóstoljuk az újborokat együtt vacsorázzunk és beszélgessünk.
Misivel évekig együtt irányítottuk a Pannont, együtt borpolitizáltunk kevesebb adminisztratív terhet, tisztább piaci viszonyokat követelve. A Figula-birtok közben nemcsak megmaradt, de növekedett, fejlődött is. Új vörösborérlelő pincét építettek és elegáns kóstoló helységeket. Klasszikus fehérboraik mellett termőhely-karakteres, dűlő válogatások – az Öreghegyi, a Gella, az Arácsi, a Sóskút, a Sáfránykert jelentek meg és keltettek nagy feltűnést, szereztek egy sor magyar és nemzetközi elismerést – egy pont ahol nagyon egyet értünk – elsősorban olaszrizlingből.
Még idősebb Figula Mihály kezdett foglalkozni a borászatban vörösborokkal és aratott komoly sikereket tihanyi merlot-jával. Az új generáció ebbe a hagyományba is masszívan beleállt. Saját ültetvényeikről elegáns, összetett, bársonyos vörösök kerülnek a fogyasztókhoz. Úgy látom, hogy amibe belefognak, azt mindig a lehető legmagasabb szinten folytatják.
Sokszor találkozunk, utazunk együtt ifj. Figula Mihállyal. Rengeteget beszélgetünk. Tudom, hogy minden dolgával kapcsolatban felteszi magának a kérdést. Mit szólna ehhez Apám? Elégedett lenne-e a borokkal? Hogyan tetszene neki a négy unoka, akik közül személyesen csak Fülöpöt látta? Elég összetartónak tartaná-e a családot?
Tetszene Neki, amit a birtokon, a pincében lát. Dagadna a keble fia „Borászok borásza” jelölésétől. Én meg nem tudok mást hozzátenni mint, hogy az „Borászok borásza” cím méltó helyen lenne ifj. Figula Mihálynál. Figuláéknál.
kép forrás : Borászok Borásza Facebook oldal