A pince maga a XVIII. század végén épült, 1849-től Ranolder János veszprémi püspök családi borgazdaságának központjaként szolgált, és itt alapozták meg a csopaki borok hírnevét. A püspök birtokain válogatták szét először az addig vegyes balatoni fehérszőlőket, a pincében a korabeli országos borászati felügyelő jegyzőkönyve szerint a kor legmagasabb színvonalán folyt a borászati munka. Az itteni borok Bécsben, Pozsonyban, Varsóban és Pesten is igen kedveltek voltak. A filoxéra itt is, mint Európában majd mindenhol, kipusztította a szőlőültetvényeket az 1890-es évektől. A század végétől a telepített új ültetvényeken a XX. sz. elejétől új tulajdonos, Hűvös Salamon borkereskedő gazdálkodott. Vincellérje a kor egyik legkitűnőbb szakembere – Bakonyi István – a vincellérházban élt 6 gyermekével. Itt született a 7. Károly, későbbi neves szőlőnemesítő, a nemzetközi hírű Cserszegi “Atyja”.
Az épület 1998-ban 50 év állami gazdátlanságot követően, csaknem romokban került a Jásdi család tulajdonába.
A klasszicista épületegyüttes és a 40 méter hosszú pince teljes és igényes felújításával egyidejűleg a legkorszerűbb szőlőfeldolgozó és borászati berendezések kerültek telepítésre. A borválogatások ma is hagyományos, kézműves módon készülnek.
A tapasztalatok azt igazolták, hogy a majd 200 éves épületegyüttes méteres falaival, termés-kőből rakott hűvös pincéjével ideális helye a XXI. század borászatának is. Már a működés első eredményei visszaigazolták a tulajdonosok elképzeléseit. A pincének a Balatoni Nemzeti Park a “2000. évben a Balaton-felvidék legszebb pincéje” címet adományozta 2000. szeptemberében.
2013 óta négy csillag a lehetséges ötből a Gault et Millau szerint
2014 Prestige Award
2017 Borászok Borásza díj
A ház körül azóta épül a birtok, műveljük a szőlőinket, szüretelünk és érlelünk újabb és újabb évjáratokat…
